Hogyan kell ingatlant bérbe adni?
Először is rendelkeznünk kell egy lakással, házzal, kiadható iroda- vagy üzlethelyiséggel, amit rövid vagy hosszútávon, ismerősnek vagy idegennek szeretnénk kiadni.
Manapság ez az egyik legtöbbször választott befektetési lehetőség a pénzpiacon, hiszen az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem is jelentős bevétel egy háztartásban.
Akár magánszemélyként rendelkezünk lakóingatlannal, akár cégként vagyunk tulajdonosok, lehetőségünk van ingatlanirodát megbízni a kiadással.
Azon túl, hogy a megfelelő bérlőket megtalálja az iroda, segítenek nekünk a bérleti szerződés megírásában, valamint a későbbi, lakással kapcsolatos teendőket (karbantartás, közüzemi számlákkal kapcsolatos ügyintézés, bérlemény ellenőrzés) is egyeztethetjük velük.
Ez utóbbit (sok más egyéb szolgáltatás lehetőségével együtt) lakáskezelésnek nevezi a szakma.
Dönthetünk úgy is, hogy saját magunk intézzük az egész folyamatot. Nyilván, ebben az esetben sokkal több időt vesz igénybe mind a hirdetés, mind a kiválasztás, valamint a szerződéskötés folyamata is.
Önálló döntéseket hozhatunk az egész procedúra során, azonban sok utánajárás előzi majd meg minden lépésünket.
Kinek adjunk bérbe?
A szeptemberi hónapban pörög az ingatlan bérbeadás piaca, mert ekkor indul például a különböző felsőfokú intézmények tanéve és több hallgató, aki nem jut kollégiumba, albérletbe kényszerül.
Néhány tulajdonos nem adja bérbe diákoknak lakóingatlanát, mert az nem feltétlenül jelent hosszú távú szerződést a két fél között. Mások pedig kifejezetten e célcsoportnak szeretnék kiadni az épületet.
Az egy- illetve többgyermekes családok egész évben folyamatosan igényt tartanának lakhatásra, őket azonban szintén elkerüli a széles választék lehetősége.
A tulajdonosok elmondása szerint a fiatal párok, és az egyedülálló hölgyek tartoznak azok körébe, akiket mindig szívesen fogadnak és kötnek velük bérleti szerződést.
Talán a leginkább embert próbáló feladat a megfelelő lakó kiválasztása. Fontos, hogy jó bérlőre akadjunk, ám ez azért nem olyan egyszerű. Több jelentkező, érdeklődő fog megjelenni az ajtónkban azt kommunikálva, hogy ő a megfelelő választás.
Legyünk nyitottak, ha ingatlanos is részt vesz a kiválasztásban, kérdezzük meg véleményét, hiszen ő már több potenciális lakót látott, mint mi.
A bérleti szerződés legfontosabb elemei Ingatlan bérbeadáskor
Ha megvan a megfelelő bérlő, függetlenül attól, hogy üzlethelyiség, lakás vagy ház a bérlemény tárgya, célszerű bérleti szerződést, sőt közjegyzői okiratot is kötni.
Amennyiben iroda segít minket, nekik általában van már jó ügyvédjük, közjegyzőjük ne habozzunk, kérjük az ő tudását, idejét, így nem kell nekünk szakember felkutatására időnket áldozni.
Először is határozzuk meg a bérleti díj összegét, melyet korábban egyeztettünk a leendő lakóval. A kaució mértéke sem utolsó, melyet általában kéthavi bérleti díjban határoznak meg. A kaució nem lelakható, de a szerződésnek magában kell foglalnia azt, hogy milyen kiadás vonható le belőle.
A költségeket figyelembe véve a fix közüzemi díjak (közös költség, hulladékszállítási díj) összegét, fizetési határidejét és fizetési módját is írjuk le.
Mi a bérleti szerződés időtartama?
Köthetünk határozott vagy határozatlan időtartamra egyaránt.
Határozott időtartamút általában egy évre szoktak kötni. Korábban ptk.-ás jogszabály volt, hogy a határozott bérleti szerződést nem lehet rendes felmondással felmondani, ez azonban megváltozott néhány évvel ezelőtt, és a határozott idejű bérleti szerződést is fel lehet mondani rendes felmondással, ebben az esetben a szerződő felek állapodnak meg abban, hogy mennyi a felmondási idő, általában, 30, 45 vagy 60 nap.
Persze, lehet úgy is kötni határozott idejű megállapodást, hogy nincs benne rendes felmondási idő, de a gyakorlatban ez nem működik, hiszen a mai világba senki nem köt úgy szerződést, hogy alaáírja, ha bármi történik akkor is kifizet egy évet előre, ha esetleg felmondaná. Szóval a lényeg, hogy 99%-ban határozott idejű okiratnál is mindig kell, hogy legyen felmondási idő.
Ha az határozatlan idejű, akkor írásbeli felmondással szüntethető meg (rendes felmondás).
A felmondási határidő az írásbeli nyilatkozattételt követő hónap utolsó napja, amennyiben az írásbeli nyilatkozattétel adott hó 15. napjáig megtörtént, ellenkező esetben pedig az írásbeli nyilatkozattételt követő második hónap vége.
Az írásbeli felmondás közlésére ajánlott levél formájában kerül sor.
Ez egy ptk-s szabály, határozatlan idejű szerződésnél ettől elténi nem lehet. Ha az ember hosszútávon adja ki a lakását, akkor érdemes határozatlant kötni, mivel akkor ameddig a szerződés érvényben van, addig a közjegyzői okirat is.
Ha például egy évre szól, akkor a közjegyzőnél kötött kiköltözési nyilatkozat is érvényét veszti, akkor újból el kell menni közjegyzőhöz és kifizetni a díjat.
Tehát határozott és határozatlan egyezséget is fel lehet mondani, akkor érdemesebb határozott idejű megkötése, ha tudjuk, hogy mondjuk egy év múlva szükségünk van a lakásra, mert eladjuk vagy visszköltözik a tulaj.
Ha a határozott időre kötött bérleti szerződésben megállapított idő eltelte után a bérlő a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó a szerződésben megállapított idő elteltétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül nem tiltakozik, a határozott időre kötött szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át.
(Ptk. 6:338.§ (1))
Itt azonban vigyázni kell, mert sokszor előfordul, hogy nem beszéli meg a bérlő és a tulajdonos és akkor nem tudják, hogy is működik ez, ezért mindig érdemes mindent írásban rögzíteni.
Amennyiben bútorozott a lakás, a dokumentum melléklete, az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza azok részletes listáját, esetleg állapotukat. Sok kellemetlenségtől kímél meg minket a kiköltözés során ez a pont.
A kiköltözési nyilatkozatot foglaljuk közjegyzői okiratba, mert ezzel közvetlenül végrehajthatóvá válik. Ellenkező esetben többévi pereskedésbe is nyúlhat, ha a bérlő nem hajlandó kiköltözni.
Milyen adózási lehetőségeink vannak bérbeadás esetén?
Magánszemély adózása a lakóingatlan bérbeadásából származó jövedelem után
Nincs mese, ha tulajdonosként kiadtuk az ingatlant, bevételhez jutunk a bérlemény után, ezért adóznunk kell. Ne ijedjünk meg tőle, inkább tájékozódjunk.
A NAV honlapján található egy nagyszerű ábra, mely mindig naprakész és segít eligazodni a pénzügyi kérdésekben.
A magánszemély kétféle adózás közül választhat, a költséghányad szerinti, valamint a tételes költségelszámolás szerinti ingatlan adózás közül.
A költséghányad szerinti ingatlan adózási mód lényege, hogy a teljes ingatlan bérbeadásból származó bevételből 10%-os költséget lehet levonni, és a maradék összeg után be kell fizetni a személyi jövedelemadót, ami jelenleg 15%.
A pontos képlet a következő: fizetendő személyi jövedelemadó = összes bevétel x 0,9 x 0,15.
Vitathatatlan előnye ennek az ingatlan adózási módnak, hogy ez egészen egyszerű, gyorsan kiszámolható. Adminisztrációja is elenyésző, mivel nem kell gyűjteni a költségszámlákat. Viszont nem számolható el az értékcsökkenés.
A tételes költségelszámolás esetében az ingatlan kiadásával (pl: ingatlanközvetítői díj), valamint fenntartásával kapcsolatos kiadások is elszámolhatóak a nem egyéni vállalkozók esetében. Felmerülő költségek lehetnek a tevékenység folytatása érdekében felmerült, számlával igazolt költségek (felújítás, karbantartás, javítási költség).
A rezsiköltség, amennyiben a szerződésben az szerepel, hogy a közüzemek maradnak a bérbeadó nevén, és a bérlő úgy adja a bérleti díjat, hogy abban a közös költség, valamint a közüzemi díjak is benne vannak.
És végül az értékcsökkenés is. Az elszámolást éves szinten kell végezni, napra pontosan kiszámolva.
Ha egyéni vállalkozóként érdekelt az ingatlan bérbeadásban, akkor az ő esetében nem alkalmazhatóak a fenti adózási módok, ott a bérbeadási tevékenység után más Szja Tv az irányadó, és aszerint köteles eljárni.
Tehát mind a bérbeadó, mind a bérlő számára fontos, hogy ismerje a bérbeadáshoz kapcsolódó törvény szabályait, melyet tájékoztató jelleggel, mindig megtalálnak a NAV honlapján.